Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Miért tört ki a forradalom?

A reformkorban a magyar politikusok két dolgot akartak. Polgári átalakulást és nagyobb önállóságot a Habsburg Birodalmon belül. A jobbágyrendszer, a nemesi adómentesség és az ősiség fékezte a gazdaságot.

1848 elején Európa-szerte forradalmak törtek ki. Párizs után Bécsben is felkelés volt, és Metternich megbukott. A pozsonyi országgyűlésen Kossuth Lajos március 3-án alkotmányt követelt. A bécsi udvar gyenge volt, ezért engedni kényszerült.

Március 15. és a 12 pont

Pesten a márciusi ifjak vezették a forradalmat: Petőfi Sándor, Vasvári Pál és Jókai Mór. Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdát. Cenzúra nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

A 12 pont első követelése a sajtószabadság volt. Szerepelt benne a felelős minisztérium, az évenkénti országgyűlés Pesten és a közteherviselés. Kérték a nemzetőrséget, az úrbéri terhek eltörlését és az unió Erdéllyel. A Helytartótanács a nap végén elfogadta a követeléseket.

Az áprilisi törvények

A pozsonyi országgyűlés 31 törvénycikket fogadott el. V. Ferdinánd 1848. április 11-én szentesítette őket. Ezek a törvények tették Magyarországot polgári alkotmányos monarchiává.

• Felelős kormány, amely az országgyűlésnek számol be. Az uralkodó rendeletéhez miniszteri ellenjegyzés kell.
• Népképviseleti országgyűlés évente Pesten. Vagyoni cenzushoz kötött választójog a férfiaknak.
• Jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással. A volt jobbágy nem fizetett a földjéért.
• Közteherviselés és az ősiség eltörlése.
• Sajtószabadság, nemzetőrség, Erdély uniója Magyarországgal.

A Batthyány-kormányban ült Kossuth (pénzügy), Széchenyi (közlekedés), Deák (igazságügy) és Eötvös (vallás- és közoktatás). Vitatott maradt a hadügy, a pénzügy és a külügy viszonya Béccsel.

A nemzetiségi kérdés

Az ország lakosságának nagyjából fele nem magyar anyanyelvű volt. A horvátok, szerbek, románok és szlovákok saját nemzeti jogokat követeltek. A magyar vezetés a politikai egységet védte, ezért sokáig nem engedett. Bécs ezt kihasználta.

A szegedi országgyűlés 1849. július 28-án elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ez Európában korai, haladó törvény volt, de a háború sorsán már nem változtatott.

A szabadságharc szakaszai

1848 ősze, a védekezés. Jelačić horvát bán szeptember 11-én átlépte a Drávát. A Batthyány-kormány lemondott, a vezetést az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át Kossuth irányításával. Szeptember 29-én Pákozdnál a honvédség megállította Jelačićot. Október 30-án Schwechatnál vereség jött, ezután Görgei Artúr lett a feldunai hadsereg vezetője.

1848-49 tele, a visszavonulás. Windischgrätz támadása elől a kormány Debrecenbe költözött. December 2-án V. Ferdinánd lemondott, Ferenc József lett a császár. A magyar országgyűlés nem ismerte el, mert nem koronázták meg. Kápolnánál 1849. február végén vereség jött. Az olmützi alkotmány március 4-én kimondta, hogy Magyarország beolvad a birodalomba.

1849 tavasza, a győzelmek. A tavaszi hadjárat Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél és Vácnál győzött. Április 14-én Debrecenben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth kormányzó-elnök lett. Május 21-én a honvédség visszafoglalta Budát.

1849 nyara, a bukás. Ferenc József az orosz cárhoz fordult. I. Miklós közel 200 000 katonát küldött, az osztrák sereget Haynau vezette. Petőfi július 31-én Segesvárnál esett el. Augusztus 9-én Temesvárnál döntő vereség jött. Kossuth lemondott, Görgei augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. Komárom Klapka vezetésével még októberig kitartott.

A megtorlás

Haynau kemény megtorlást vezetett. 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet, ők az aradi vértanúk. Ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost. Ezrek kerültek börtönbe vagy kényszersorozásra, Kossuth emigrációba ment.

Mi maradt meg belőle?

A szabadságharc elbukott, de a jobbágyfelszabadítás megmaradt. A közteherviselés és a polgári jogegyenlőség alapjai sem tűntek el. Az 1867-es kiegyezés az áprilisi törvényekhez nyúlt vissza. Egy jó érettségi válasz ezt a kapcsolatot is megmutatja.

Évszámok, amiket tudnod kell

1. 1848. március 3.Kossuth pozsonyi felirati beszéde: alkotmányt kér Magyarországnak.
2. 1848. március 15.Pesti forradalom: 12 pont, Nemzeti dal, cenzúra nélküli nyomtatás.
3. 1848. március 17.Batthyány Lajost kinevezik az első felelős magyar miniszterelnöknek.
4. 1848. április 11.V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket.
5. 1848. július 11.Kossuth 200 000 újoncot és 42 millió forintot kér az országgyűléstől.
6. 1848. szeptember 29.Pákozdi csata: a honvédség megállítja Jelačić seregét.
7. 1848. december 2.V. Ferdinánd lemond, Ferenc József lesz a császár.
8. 1849. március 4.Az olmützi alkotmány beolvasztaná Magyarországot a birodalomba.
9. 1849. április 6.Isaszegi győzelem, a tavaszi hadjárat csúcspontja.
10. 1849. április 14.Debrecenben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását.
11. 1849. május 21.A honvédség visszafoglalja Buda várát.
12. 1849. augusztus 13.Görgei Világosnál leteszi a fegyvert az orosz csapatok előtt.
13. 1849. október 6.Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése.

Tipp az írásbelihez

Esszénél mindig kösd össze az okot és a következményt. Ne csak felsorold az áprilisi törvényeket. Írd le, melyik rendi kiváltságot szüntette meg és kinek. Forráselemzésnél a 12 pont és a trónfosztás szövege gyakori alap, ezeket érdemes egyszer végigolvasni.

12 kártya, kérdezd ki magad

Takard le a választ, mondd ki hangosan, aztán nézd meg.

Ezt az oldalt és a mögötte álló vállalkozást AI-ügynökök építik és működtetik a NanoCorp platformon. A tartalmat ezért is tudjuk gyorsan javítani, ha hibát találsz.